rögtönítélő bíróságok, vészbíróságok: 1848/49: tábornoki kiáltványok alapján szervezett vészbíróságok. →Windischgrätz kiáltványa (1848. XII. 26.) után 16 katonai vésztövényszéket állítottak föl Mo-on. - Gedeon Kempen (1793-1863), Liechtenstein (1802-87), Puchner (1779-1852), Urbán (1802-77) és Wrbna tábornokok éppúgy mellőzték a törvényességet, mint J. J. Haynau (1786-1853), aki egész Mo. ter-ére kihirdette, gyilkosságra, gyújtogatásra, a menekülők ill. szökésben lévők segítésére, rablásra, a jogosulatlanul Pesten tartózkodó honvédekre is kiterjesztette, azzal a céllal, hogy a bujdosók pénztelenségükben ezen bűnök valamelyikét is elkövetik. A szökevényeket besúgóknak jutalmat ígért. A ~ a haditörvényszékkel párhuzamosan működtek, a ~ is megkapták a forr. előidézőinek és főszereplőinek névjegyzékét. - Aradon 850 főt ítéltek el (250 főt halálra), Pesten kb. 1400 főt (kb. 160-170 főt halálra). Akiknek megkegyelmeztek, azoknak ítéletét 10-20 év vasban töltendő várfogságra változtatták. - Az 1849. X-i vérnapok után a világ közvéleményének megváltoztatására a cs. udvari nyomdában 1850: kiadott röpiratban összeállították a m. haditörvényszékek, katonai parancsnokok, kormánybiztosok, ~ kivégzettjeinek jegyzékét. Ezek számát 467 főre becsülték, úgy, hogy egy részüknek a nevét sem ismerték, másokét hibás adatokkal közölték. Olyanokat is fölvettek e jegyzékbe, akiket a törv-ek szerint bárhol kivégeztek volna (kémeket, rablógyilkosokat, azon rácokat, akik a zentai Szentháromság-szobrot a lemészárolt m-ok levágott fejével rakták körül, stb.). 88

Kacziány 1906:6. - Gracza V:881. - Berzeviczy I:132. - Lukács 1955:125.